Az egészségügyi szolgáltatók központosított közbeszerzéseivel kapcsolatos egyes döntésekről címmel jelent meg kormányhatározat a pénteki közlönyben, írja a Portfolio.

Február 14-én további közel 6 milliárd forintot fizettek ki az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében.

A HVG szerint az apparátus tudomásul vette, hogy a takarító, valamint autókereskedő kisvállalkozásait igazgató Tóvizi Attila élvezi a miniszter bizalmát.

A tavalyi évben az ÁEEK-hez 75 intézmény nyújtott be 474 közbeszerzési eljárást vizsgálatra, közel 80 milliárd forint értékben.

Tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségügyi szervezetek a MÁK-kal a bérszámfejtéssel kapcsolatban, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak pedig azt magyaráznák el, hogy az egészségügy speciális ágazat.

Amíg nem születik döntés arról, hogy kinek, milyen feltételek esetén, milyen ellátást és azt milyen támogatással biztosítanak, nem várható lényeges változás a hazai egészségügyi rendszerben.

Totális csőd, káosz és nagy kiábrándulás, a nagy lehetőségek elhalasztása apróbb sikerekkel, avagy Magyarország az egészségügyben is jobban teljesít? Mi változott az elmúlt négy évben az egészségügyben? És: jó irányban?

Itt mindenkinek egy irányba kell húzni – vagy legalábbis kellene. Csakhogy egy egyetemi klinikai főgyógyszerész székéből szemlélve az eseményeket, úgy tűnik, ma nem ez történik a hazai egészségügyi ellátórendszerben.  Dr. Botz Lajost, a kórházi gyógyszerészet egyik legismertebb és legelismertebb tekintélyét arra kértük, hogy értékelje az elmúlt négy év eseményeit.

Csaknem nyolcmilliárd forint kellene ahhoz, hogy eltüntessék a várólistákat Magyarországon, ahol az egészségügyi rendszerelemző szerint modellváltás történt az egészségügyben, ami „nem kedvező működési módokat érvényesít”.

Az ágazat vezetői elkerülték, hogy az Egészségügy 5 dimenzióban című keddi konferencián szembesítsék őket az átalakulás hézagaival és ellentmondásaival.